VIVAT VINUM

Baráti társulás Karcsa jelene és jövőképe

Krónika – 2023

  • 2023. áprílis 14. – Évzáró tagsági gyűlés

          ,,A bor összehozza a társaságot, és egy jó pohár bor mellett igazi barátságok születnek.” – fogalmazta meg Gribek Lajos a 2023-as borversenyen. Ez a bizonyos Baráti Társaság 2023-ban április 14-én gyűlt először össze, hogy megtartsa Évzáró tagsági ülését.
Az új év – legyen szó akár naptári, akár évközbeni ”évindításról” – mindig egy új kezdet, új célok felállításával. Azonban nem lehet anélkül szembenézni a kihívásokkal, hogy ne mérlegelnénk, mi történt velünk az előző időszakban. Az egyházkarcsai kultúrházba szervezett évzáró ünnepség egyik fontos pontja a 2022-es tevékenységek áttekintése volt. A beszámoló egyben számvetés arról, milyen kitűzött célokat sikerült elérni, és melyek azok, amelyek a következő évben teljesítendők. A jó hangulat és finom falatok itt sem maradtak el, ám nagyobb hangsúlyt kapott az együtt gondolkodás és szervezés. Végül ismét egy színvonalas és izgalmas program került összeállításra a 2023-as évre. A tagok a következő rendezvényeket szavazták meg:

  • 2023. június 5-12. Montenegro repülővel – kirándulás

  • 2023. szeptember 1-3. Szüreti napok:Székesfehérvár – Szekszárd – Baja

  • 2023.szeptember 30. Színházlátogatás Győrbe – Oliver! musical

  • 2023. október 21. III. Kárpát-medencei borászok borversenye

  • 2023. november 18. IX. Újbor Bál

  • 2023. június 5-12. – Montenegro repülővel – kirándulás

          A 2023-as év első – és egyben legtávolabbi – úticélja Montenegro volt. Egy meleg júniusi napon, egy órás repülőutat követően érkezett meg a társulás kíváncsi csoportja a podgoricai/tivati repülőtérre, ahol a magas hegyek látványa azonnal rabul ejtette a szívüket. A szálláshely Budvában, Montenegro legnagyobb tengerparti településén volt, ami mind természeti, mind történelmi szempontból sok kincset rejtő város. Mivel az ókori görögök alapították, akik a borkultúra ismerői voltak, biztos lehetett benne a csoport, hogy érdeklődésükhöz méltán megfelelő helyre érkeztek. Ezt az érzést csak erősítette a mediterrán hangulat és a pezsgő éjszakai élet.

          Másnap kezdődött Montenegró titokzatos világának felfedezése. Cetinjébe, a történelmi fővárosba vezetett az első út, amely kevésbé nyüzsgő város, de ódon falai közé annál inkább beivódott a mozgalmas történelem. I. Miklós (Nikola király) volt az első és egyetlen királya Montenegrónak úgy, hogy valójában meg sem koronázták. Palotája, a szerb kolostor, a főtér, a város hegyvidéki hangulata páratlan élményt nyújt minden ide látogatónak. Az erre járóknak elengedhetetlen program a sonkakóstoló is, egy közel 200 éve működő út menti vendéglőben, a Lovcen Nemzeti Parkban. A prosuto majdnem egy évig készül, mire eléri ezt az egyedülálló ízt és állagot. A sonkafüstölésnek itt nagy hagyománya van, és hogy a gasztroélmény kiteljesedjen, a híres Lozát (szőlőpálinka) is megkóstolta a csapat, mielőtt, a sonkát és a frissen sült kenyeret mézborral öblítették le. Nem messze innen található a legkiemelkedőbb montenegrói dinasztia, a Njegosok ősi városa,Njegusi is, míg a Lovcen hegy csúcsán a legnagyobb uralkodó mauzóleuma várja a látogatókat.

          Másnap kezdődött Montenegró titokzatos világának felfedezése. Cetinjébe, a történelmi fővárosba vezetett az első út, amely kevésbé nyüzsgő város, de ódon falai közé annál inkább beivódott a mozgalmas történelem. I. Miklós (Nikola király) volt az első és egyetlen királya Montenegrónak úgy, hogy valójában meg sem koronázták.

          Palotája, a szerb kolostor, a főtér, a város hegyvidéki hangulata páratlan élményt nyújt minden ide látogatónak. Az erre járóknak elengedhetetlen program a sonkakóstoló is, egy közel 200 éve működő út menti vendéglőben, a Lovcen Nemzeti Parkban.

A prosuto majdnem egy évig készül, mire eléri ezt az egyedülálló ízt és állagot. A sonkafüstölésnek itt nagy hagyománya van, és hogy a gasztroélmény kiteljesedjen, a híres Lozát (szőlőpálinka) is megkóstolta a csapat, mielőtt, a sonkát és a frissen sült kenyeret mézborral öblítették le.

          Nem messze innen található a legkiemelkedőbb montenegrói dinasztia, a Njegosok ősi városa,Njegusi is, míg a Lovcen hegy csúcsán a legnagyobb uralkodó mauzóleuma várja a látogatókat.

          A harmadik napon a pihenésé, strandolásé és az élmények feldolgozásáé volt a főszerep, egyfajta rákészülésként a másnapi Kotori-öbölre. A Kotori-öböl az Adriai-tenger egyik legszebb vidéke. Az első megálló ezen a napon a Szirti Madonna sziget volt. A legenda szerint a peraszti halászok, amikor arra halásztak egy hajótörés utáni napon, egy sziklán megtalálták Szűz Mária ikonját, ezért emeltek ezen a helyen templomot 1630-ban. A sziget napjainkban is katolikus zarándokhely, temploma és múzeuma egyedülálló kincsek tárháza, amelyet a világ minden tájáról hajósok hordtak össze.

         Ezt követően Peras festői kisvárosába látogatott a csapat, amely úgy tárult fel előttük, mintha
Velence egy kis darabkája lenne. Tengerészeti hagyományairól és múzeumáról is híres – nem csoda, hogy legendájuk szerint egy általuk megsemmisített hajóhad romjaira hordott köveken jött létre. Azon idők emlékeit őrzi, amikor a térség lakossága fényűző pompában és gazdagságban élt. Annak ellenére, hogy csak egyetlen főbb utcája van, a város 16 templommal, kolostorral és 17 egykori nagy palotával büszkélkedik. Némelyik ma már csak romos emlékmű vad fügével és mediterrán növényekkel az udvarán, de egy részüket rekonstruálták.

         Aznap Kotor, az ország egyik legszebb városa volt az utolsó úticél. Ez a hegyek védelmét élvező, fallakkal körülvett ősi tengerparti és kulturális központ évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi csomópont volt. A hangulatos óvárost egy kellemes sétával járta be a csapat, megtekintve a régi kikötőt, a kiváló állapotban megmaradt városfalakat, valamint a főteret – a Fegyverek terét–, a Szent Lukács templomot és a Szent Trifun Székesegyház épületét is. A városközpont a kis tereivel, kanyargós utcácskáival 1979 óta a Világörökség része, a Kotori-öböllel együtt.

          Másnap lehetőség nyílt a tengerparti pihenésre, strandolásra is, végül az utolsó napra egy igazi gyöngyszemet tartogatott a csoportnak az idegenvezető, Szántó Mária: a Balkán legnagyobb tavát (Szkadári tó) nézték meg hajóról és szárazföldről egyaránt. A páratlan táj tartogatott egy váratlan meglepetést is: itt fészkel az utolsó európai pelikán.

         Az utazás méltó zárásaként lehetőség nyílt a környéken borkóstolásra is. Godinjében, a Crmnica borvidék központjában a Vinarija Garnet pincészet bórkostolója várta a társaságot. Crmnica csak a középkorban vált jelentős bortermelő területté, amely a helyi uralkodókat és kolostorokat látta el borral.

          A 19. században a régió virágzó időszakát élte, új szőlőültetvények létesítésével és a modern borkészítési technikák bevezetésével. A 20. század elején azonban – sok más borvidékhez hasonlóan – Crmnica is hanyatlásnak indult a háborúk, a filoxéra és a kommunista korszak kollektivizálása miatt. Montenegró 2006-os függetlenné válása óta Crmnica újjáéledt, számos kis pincészet foglalkozik a régió egyedi szőlőfajtáinak és a hagyományos borkészítési technikáknak a megőrzésével és bemutatásával. A régió a borturizmus kedvelt célpontja, ezen belül pedig a borkóstolót tartó Lekovic család immár tizenhárom generációra visszamenőleg foglalkozik bortermesztéssel. Szívesen fogadták a társaság tagjait, és sok érdekességet meséltek mind a történelemről, mind a borfeldolgozás hagyományáról.

A hazaút napján nehéz volt a búcsú ettől a gyönyörű, vadregényes történelmi tájtól.

  • 2023. szeptember 1-3. – Székesfehérvár – Szekszárd – Baja

          Egy kissé borongós, őszi reggelen indult Egyházkarcsáról a társaság, amelynek első úticélja ezúttal Székesfehérvár, az egyik legnagyobb múltú magyar város volt, ahol bőven akadt látnivaló. A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak. Nem véletlen, hogy ennek a különleges városnak a főterét az országalma szobra (az alkotás címe ,,Fehérvári jog”) uralja, hiszen Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát.

          A szobrot közrefogó Püspöki Palota és Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum mellett a tér meghatározó barokk épülete a Városháza. Itt helyezték el 2013-ban a Szent Korona, a koronázási kard és az országalma hiteles másolatait. A Püspöki Palota Székesfehérvár belvárosában található, a Székesfehérvári egyházmegye központja. Könyvtárában negyvenezer középkori, kódexekkel és ősmaradványokkal teli kötetet őriznek. A Nagyboldogasszony-bazilika helyére építették fel az egykori bazilika építőköveinek felhasználásával, empire- és copf stílusban,

          aminek érdekessége, hogy egész Magyarországon ez az egyetlen ilyen stílusú épület. A Szent István Székesegyház a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, illetve Magyarország egyik legnagyobb katedrálisaként tartják számon. A 970-es években Géza nagyfejedelem alapította, majd IV. Béla király bővítette bazilikává. Mai, végleges formáját 1771-ben nyerte el, melyhez Mária Terézia királynő is hozzájárult. A történelmi város megtekintése után a társaság Szekszárdra indult tovább, ahonnan a másnapi program indult.

          Szekszárd és környéke történelmi borvidék, a nemes borok és a művészetek városa. Mivel nincsenek nagy távolságok a városon belül, a nevezetességek egy könnyed séta során megtekinthetők voltak. A központi Béla király tér tökéletes kiindulópont volt a városnézéshez. Itt található Szekszárd egyik műemlék épülete a Belvárosi katolikus templom, mely egyben Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Az épület közelében megcsodálható a Pollack Mihály által klasszicista stílusban tervezett Vármegyeháza. Az épület belső udvarában láthatóak az egykori bencés apátság romjai, amelyet még I. Béla alapított 1061-ben. A város talán legszebb kulturális intézménye az egykori zsinagóga épületében kialakított Művészetek háza, amelyhez szintén ellátogatott csoport. Emellett épült a Wosinszky Mór Megyei Múzeum, amelyben a Tolna megye területén élők életmódjának változásaival, a város hagyományaival és kultúrájával ismerkedhetnek a kiállításokra látogatók. Érdekes látni, hogy ahol őrzik a hagyományt, tisztelik a kultúrát, a fennmaradt emlékek mekkora kincsként állnak a következő generációk rendelkezésére. A karcsai társulás egyik hosszú távú célja is ez: megőrizni az évszázados értékeket a borkultúra által. Ez a gondolat kiváló táptalajt biztosított a nap további részéhez, ami már a Szekszárdi Borvidékre helyezte a hangsúlyt. A város Bartina-hegyén található kilátóból érdemes megtekinteni a domboldalakon sorakozó szőlőtőkéket, amelyek már látványukkal is felidézik a borkedvelőkben az itteni híres fajták ízvilágát.A Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő területe, hiszen itt egészen a római korig nyúlik vissza a szőlőművelés hagyománya. A 2149 hektáros vidéken a lösz a domináns talajtípus, amely kiváló alapot biztosít a kékszőlők termesztéséhez.

          A borvidék területének 70%-án kék-, 30%-án fehérszőlőt termesztenek. A mérsékelt kontinentális klíma jellemző, de érezhető az atlanti és mediterrán hatás is, valamint a Dunának fontos szerep jut a hőmérséklet kiegyenlítésében.

A legfontosabb engedélyezett szőlőfajták a Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Pinot noir és Chardonnay. A prémium kategóriák szintjén itt előírás az érettebb szőlő szüretelése és a magasabb alkohol tartalom. A Kadarka és a Kékfrankos mellett a bikavér az egyik legismertebb borstílus, amelyben a Kékfrankos arányának legalább 45%-nak kell lennie. A borvidékre jellemző vörösborokkal a csapat Mészáros Pál pincészetében ismerkedhetett, akinek családjában a borkészítés hagyománya évszázadok óta apáról fiúra száll. A 80 hektáros szőlőültetvényén széles a fajtaválaszték, így több mint tízféle palackos borral, 3-4 évjárattal vannak jelen a piacon. A Mészáros Borház és Pince Szekszárd belvárosában, a Kossuth Lajos utca 26. szám alatt üzemel, és bár a szőlő feldolgozására nem itt kerül sor, a borkóstolók, rendezvények és a borszaküzlet is itt kaptak helyet. Munkájuk eredménye olyan díjakat hozott számukra, mint a világ legrangosabb borversenyei közé tartozó Challenge International Du Vin aranyérmei. Nem csoda ezek után, hogy a társaság tagjai a szálláson elégedetten és jóllakottan hajthatták fejüket a párnára, megpihenve a másnapi bajai út előtt.

          Bajára éppen ebédidőben érkezett a csapat, ami ideális programkezdés egy a halászléről elhíresült település látogatásához. A város nemcsak finomságokban, hanem látnivalókban is bővelkedik. A legtöbb program és fesztivál a varázslatos, bazaltkockákkal borított főtéren, a Szentháromság téren zajlik, amely nevét a közepén magasodó, nagy pestisjárvány emlékére emelt szoborról kapta. Baját a pestisjárványon túl árvíz és tűzvész is pusztította, de az itt élők összefogása és hite segített abban, hogy a város újra és újra megújuljon és fennmaradjon. Fontos üzenet ez a karcsai társulatnak is, hiszen ahol ennyien küzdenek egy jó ügyért, ott mindig lehetséges hosszú távon sikereket elérni.

A tér négylevelű lóhere ablakban van kikövezve, melynek nyugati oldaláról lélegzetelállító kilátás nyílik a Sugovica folyóágra, az itt álló Bagolyvárra és a szemközti Petőfi-szigetre. Ezen a téren áll a monumentális Grassalkovich palota is (az egykori tetőszerkezete porig égett a tűzvészben), amely jelenleg Városházaként üzemel.

A város egy másik fontos tere a Tóth Kálmán tér. Középpontjában áll Baja egyik híres szülöttjének, a költő, újságíró és politikus Tóth Kálmánnak a szobra, akiről a tér a nevét kapta. A kulturális és vallási életet színesíti továbbá a belváros két temploma, a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templom, illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal-templom. A két fő tér között sétálva a csoport elé tárult még a Belvárosi Türr István Múzeum és kilátó, valamint a Bajai Zsinagóga impozáns épülete is.

Érdekesség még, hogy baján is található a gútaihoz hasonló hajómalom, amelyen a magyarországi vízimolnárok örökségét bemutató múzeum található.

A másnapi hazaút előtt még egy patinás bajai csárdában kóstolhatták ismét a résztvevők kedvük szerint a híres halászlevet és egyéb ételkülönlegességeket. A borok tekintetében pedig érdemes megemlíteni, hogy Baja a Hajós-Bajai borvidék része, ahol a borok döntő többsége könnyű, friss és ízjegyeiben gyümölcsösséget, esetenként fűszeres aromát mutat. A kirándulásból kiderült, hogy ez éppen annyira sokszínű vidék, mint a borai.

  • 2023.szeptember 30. – Színházlátogatás Győrbe – Oliver! musical

          A Társulás életében már szinte hagyománnyá vált a színházlátogatás. Ebben az évben egy mindenki által jól ismert történetet, a Charles Dickens tollából származó szegény árva kisfiú, Twist Olivér kalandjait választották. A Győri Nemzeti Színház kiváló célpont a kultúrát kedvelőknek, és bár a város maga is elbűvölő, a társaság ezúttal egészen a 19. századi Londonba utazott vissza Lionel Bart szenzációnak számító musicalével. A sok viszontagságot átélt, végül rendezett körülmények között megnyugvó kisfiú története még hetekig befészkelt a résztvevők gondolatai közé, belopva magát a szívükbe.

  • 2023. október 21. – III. Kárpát-medencei borászok borversenye

          ,,Nincs rossz bor, csak rossz borivó.” – szólt régen a mondás, de azok az idők már elmúltak, hiszen manapság sokkal nagyobb hangsúlyt kap a minőség, mint évtizedekkel ezelőtt. Ennek a törekvésnek egyik fontos pillére a Borverseny, amit neves és amatőr borászok részvételével szervez meg a Vivat Vinum Baráti Társulás. A Covid-19 járvány következtében elmaradt borversenyek miatt a négy év után ismét megszervezett, 2023-as eseményt rendkívül nagy érdeklődés övezte. A borminták leadására két nappal a rendezvény előtt került sor, fehér-, rosé-, valamint vörösbor kategóriákban. ,,Minden bortermelő rengeteg munkát és energiát fektet a borok készítésébe, így mindenkinek a saját bora a legjobb.” – fogalmazta meg Bartal László, a zsűri egyik tagja.
A faluház terme zsúfolásig megtelt az érdeklődő borászokkal, és a borkultúrát kedvelő laikusokkal. A vendégek között jelen volt Berényi József megyei alispán, Polák László megyei képviselő, Németh Lajos borlovag, Polgár Zoltán borász, Lelkes Kata közgazdász, valamint Karcsaország képviseletében Gódány László, Mórocz Péter és Wurczell Zoltán is.
Méhes János, a Társulás elnöke, valamint Mórocz Péter egyházkarcsai polgármester köszöntötte a vendégeket. Polgármester úr külön kiemelte, milyen fontos szerepe van a borverseny megrendezésének a borkultúra ápolásában, valamint a község kulturális életének színesítésében, a helyi borkultúra ápolásában.
A megmérettetésre 92 minta érkezett, ebből 54 fehér-, 32 vörös- és 6 rosébor. Érdekes azonban, hogy a fehérborok magas mintaszáma ellenére Molnár Tibor végül mégis így összegezte a versenyt: ,,Az eredmények szerint jobbak a vörösboraink, mint a fehérek.”

          A két, három-háromtagú szakmai zsűri (Bartal László, Gribek Lajos, Miklós Gábor, Molnár Zoltán, Németh Sándor és Polgár Zoltán) a kevésbé jellegzetes, száraz boroktól kezdve a karakteresebb, nehezebb, aromagazdag, idősebb évjáratok felé kóstolta a mintákat. Az asztalokról természetesen nem hiányozhatott a zamatos alma, ropogós kenyér, ízletes sajtok és friss töpörtyű sem. A résztvevőket emellett svédasztalos vacsora várta.
A kóstolás közben a hangulatot a karcsai Alsópintő Néptáncegyüttes (Görcs Tamás és Mihálka Görcs Linda vezetésével), a bősi Néptáncegyüttes (Bernát Zoltán vezetésével), valamint Vida Barbara fiatal karcsai tehetség, énekes biztosította. A zenét mindehhez a Bonus zenekar szolgáltatta.

       Az eredmény végül a következőképp alakult:

sampion bor –  (legmagasabb pontszám):

  • Mándli Tibor (Cserpeszkovács, Rajnai Rizling, 2022, félédes);

aranyérmek (87 pont felett)

fehérborok aranyérmesei:

  • Darázsvin s.r.o. (Pered, Olaszrizling, 2022, száraz);

  • Mándli Tibor (Cserpeszkovács, Rajnai Rizling, 2022, félédes);

  • Méhes János (Amadékarcsa, Furmint késői szüret, 2021, édes és Sauvignon Blanc 2022, száraz);

  • Szalay Roland (Eperjes, Olaszrizling, 2022, száraz);

  • Végh Pál (Nyékvárkony, Budai zöld, 2022, száraz)

vörösborok aranyérmesei:

  • dr. Árva Pál (Felsőcsatár, Dornfelder, 2018, száraz);

  • Gajdosík József (Csallóközkürt, Red Cuvéé, 2014, száraz);

  • Kovács László (Egyházkarcsa, Barrique cuvée, 2020, száraz);

  • Mayer Tamás (Felsőpatony, Merlot, 2022, száraz);

  • Méhes János (Amadékarcsa, Cabernet Franc, 2021, száraz);

  • Mészáros Dénes (Nyékvárkony, Cabernet Franc, 2021, száraz);

  • Németh Lajos (Sopron, Pinot Noir, 2022, száraz);

  • Szalay József (Fél, Cabernet Sauvignon, 2022, száraz);

  • Varga Zoltán (Vasvár, Malbec, 2022, száraz):

A díjakat Méhes János, Horsy Zoltán és a község polgármestere, Mórocz Péter adta át, majd Berényi József mondott beszédet, aki kiemelte, hogy a magyar kultúra és szív köti össze a jelenlévőket, amelynek szerves része a borkultúra.

Polgár Zoltán villányi borász, az esemény védnöke elismerően nyilatkozott a benevezett borok minőségéről, kiemelve a Társulás aktív tevékenységét, méltatva Méhes János elnök munkáját, hiszen ez a hagyományteremtő szándék nagyban hozzájárul a borkultúra fejlesztéséhez.

  • 2023. november 18. – IX. Újbor Bál

          Az immár kilencedik alkalommal megrendezett Újbor Bálra lelkes várakozással érkeztek a vendégek az egyházkarcsai faluházba. A meleg fogadtatás ezúttal sem maradt el, a vendégváró röviditalok mellett gyönyörű, a társulás női tagjainak keze munkáját dicsérő dekoráció kápráztatta az érkezőket. Nem csoda ezután, hogy mindenki csak lassan foglalta el a helyét, pedig a színvonalas műsor most sem maradt el. A bál tradicionális módon, a díszöltözetüket magukra öltő borlovagok látványos bevonulásával kezdődött. Az Újbor Bált a bortársaság elnöke, Méhes János nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket is. Sághy Ildikó mutatta be az est sztárvendégét, Dancs Annamarit, a Budapesti Operettszínház énekesnőjét. Az ízletes fogások és elmaradhatatlan, finom borok élvezetéhez ezúttal Valaskó Ferenc zenekara nyújtott kiváló aláfestést, amely végül hajnalig tartó mulatásba torkollott, szinte talpalatnyi helyet sem hagyva a táncparketten. Volt is minek örülni, hiszen a tombola izgalmas nyereményei mind gazdára leltek, másrészt pedig ismét egy sikeres évet tudhatott maga mögött a Vivat Vinum Baráti Társulás. Az újbor, vagy másképpen fiatalbor nevéhez híven fiatalította meg a kóstolóit is, akik a programnak köszönhetően egy zenei időutazásban vehettek részt. Aki pedig megfáradva le-leült a székre vagy kiment az előtérbe, hol a finom házi süteményeket, hol a társulás tagjainak borait kóstolhatta, erőt merítve belőlük a táncparkett újabb bevételéhez.

   Ismét egy mozgalmas, igényes rendezvényekkel, élményekkel gazdag évet tudhatunk magunk mögött. 2023-ban is minden adott volt ahhoz, hogy a Társulás a szokott színvonalon működhessen, köszönve az odaadó munkát, belefektetett energiát a tagoknak és támogatóknak. Ehhez az évhez is pont annyi kellett, amennyi egy minőségi bor elkészítéséhez: szívvel-lélekkel végzett munka, hagyományőrzés, odaadó figyelem és precizitás. Az élvezetéhez pedig megfelelő helyszínek és légkör, valamint a kiváló baráti társaság. Mindezt megtartva bízunk benne, hogy a jövő év is hasonlóan sikeres lesz majd.